Mit ér egy antik varrógép?
Ez a kívülállók szokásos kérdése, de a weboldalam megtekintése után a szakirányú érdeklődők is vagy ezt kérdezik kendőzetlenül, vagy kérdéseik mögött ez a gondolat motoszkál. Próbálom a választ elkerülni, mert nem vagyok kereskedő, negyvenévnyi gyűjtői gyakorlat után is csak veszek, eladásra ritkán kerítek sort, akkor is a duplikátoktól szabadulok, de néha nem tudok kibújni a kérdés alól.
A közelmúltban valaki rákérdezett arra, hogy mi abban az üzleti stratégia, hogy rejtett minimálárat adok meg internetes aukción.
Nos megpróbálok e kérdésben eljutni a válaszig egy konkrét eset kapcsán, mely a „mit ér” kalkulációjába is betekintést ad.
2015 novemberében az eBay-en vettem egy Müller Nr.14-es játékvarrógépet. Azért döntöttem a vétel mellett, mert ez a típus nincs a gyűjteményemben, viszonylag ritka, mert kategóriájában se tartozott a legolcsóbb gépek közé: Gibbs hurokfogós és fogaskerekes hajtóműve van. Érdekes gép. Az elmúlt néhány évben egyetlen egy példánya se került értékesítésre és most ez olcsónak tűnt. 1 EURO-ról indult és tucatnyi licit után 20 EUR (6300.-Ft) lett a leütési ár. Kifejezetten olcsó volt. A szállítási költség 11,50-es ára (3622.-Ft) már megdobta egy kicsit.
Ilyen áron csak ütött-kopott gépet lehet venni, ez is az volt, hogy mennyire azt láthatják a felvételeken.
Nem szeretem az ilyen állapotú gépeket (ezzel nem vagyok egyedül) ezért szétszedtem és szakszerűen helyreállítottam, annyira, amennyire szakmailag egyáltalán indokolt és hozzányúlni szabad. A végeredményt is láthatják.
Ráfordításom kb. 300.-Ft vegyszer (ultrahang tisztításhoz) és szerény becslés alapján 12 óra intenzív munka. Utóbbi egy nagyon szerény takarítói órabérrel értékelve 12000.-Ft. Mindez összesen 22.222.-Ft.
Egyéb költségtényezők: ha a gép komplett akkor rendben, de az esetek többségében erről messze nincs szó. Maradva egy játékvarrógépnél, a beszerzett gép általában varrásképtelen, mert hiányzik a teljes cérnafeszítő, a tű és valamelyik vezetőszem. Ez tipikus probléma. Tűt pótolni rendkívül nehéz, mert eredeti nincs, más rendszer csak átalakítva helyezhető be és a gép varrásképes állapotba hozásához sok paraméternek egyeznie kell. Ha vásárolni kell a felsoroltakat előfordul. hogy költsége összevethető a gép árával. Cérna akármilyen nem felel meg. Egy 20.sz. eleji gépre se tehető műanyagtestű cérnaorsó. A faorsós cérnák fogynak, áruk egyre nő.
Tehát becsüljük meg a varróképes gépet, mert abban sok munkaóra és anyagi ráfordítás testesül meg, még ha az nem is látszik.
Visszatérve a példa szerinti vásárláshoz, nézzük meg, hogy mit ír a szakirodalom egy ilyen gép áráról. Glenda Thomas katalógusát tekinti minden komoly gyűjtő kiindulópontnak, ő 100-150 US$ árat közöl (28651-42976.-Ft: II.kötet, oldalszám: 185, tételszám: 2-541), Rita Koym, Müller szakértő könyve szerint 251-500 DM (korabeli árfolyamon 32000-64000 Ft, 259.old. I4 ábra)
Tehát a gép értéke 22.000-64.000 Ft között lehet. Nyilván a nagyobbik összeg felé kell tendáljon, mert ma már felújított és bevarrt (legtöbb gépet szakismeret hiányában nem varrják be) állapotú.
Ha most hirtelen még egy ilyen gépem lenne és az egyiket eladnám, akkor nyilván azt a stratégiát követem, hogy legyen a végső ár minél nagyobb (akár 64000 felett), de ha internetre felteszem, akkor az induló ártól függetlenül élek a rejtett minimálár (22.000) , azaz egy alsó limit lehetőségével, hogy az akción a legrosszabb esetbe se veszítsek.
Nos ez egy egy üzleti stratégia.
Az már viszont nem stratégia, hanem tisztesség kérdése, hogy ha barát, gyűjtőtárs keres meg, akkor odaadom a minimáláron.
Miért írom le ezt az egészet?
Azért, mert főleg a kezdő gyűjtők között Magyarországon kialakult egy totális aláértékelés, mely abban nyilvánul meg, hogy minden gépet fillérekért akarnak megvenni, nincsenek tekintettel a darab ritkaságára, állapotára egyéb értéknövelő tényezőkre. Így a hazai gépárak irreálisan nyomottak, melynek következményét akkor fogják megérezni amikor vevő helyett az eladó szerepkörébe kerülnek.
Félreértés ne essék, nem arról szólok, hogy adott esetben az olcsó árat saját maguk kárára verjék fel, de arról viszont igen, hogy egy gép adott esetben magasabb kínálati ára mögött indokok lehetnek.
Ahhoz persze, hogy vásárlásaink ne véletlenszerűek legyenek és egy-egy ritka darabról le ne csússzunk ahhoz nélkülözhetetlenek az aktuális ismeretek. Ehhez van néhány ötletem.
Javaslom tanulmányozni az eBay gyakorlatát e kérdésben és szorgalmasan jegyezni a tényleges üzletkötések eredményeit, melyet én is teszek. Utóbbinak az „Antik varrógépek enciklopédiája” c. könyvemben hosszú oldalakat szentelek (jelenleg 855 üzletkötési tétel) a gyűjtőtársak okulására.
Az alulértékelt vevői magatartás következménye, hogy a Magyarországon feltűnő komoly gépek külföldön értékesülnek, főleg az eBay-en keresztül. Ez nagy baj, kár az országnak, kár a magyar gyűjtőknek!