Tóth György: Az Öller varrógép Öller & Co. Stockholm 2020.09.26
Anton Henric Öller, Magnus Ericssont megelőzve a legelső svéd távközlési fejlesztő volt.
1857-ben Öller & Co. néven távíró gépek gyártására, javítására és fejlesztésére alapította cégét. A cég története a távírótechnikát illetően jól dokumentált[1], de a főtevékenység árnyékában gyártott varrógép vonatkozásában kevés az információ. Nem tudjuk, hogy mi volt az indíték a két teljesen eltérő technikai eszköz profilba vételére, csupán sejthető, hogy a korabeli varrógépes konjunktúra, a varrógépgyártásban meglévő hatalmas anyagi lehetőségek determinálhatták a döntést.
A korabeli svéd iparra és vállalkozásokra a kézműves módszerek voltak jellemzők. Nem úgy tűnik, hogy tömeggyártásra akartak berendezkedni, hiszen a távközlés kezdeti technikai eszközei nem tartoztak a tömeggyártott termékek közé. Így a varrógép is megmaradt az egyedi gyártásnál. A mai napig is csak kevés megmaradt Öller varrógépről van tudomásunk, azokat itt fel is lehet sorolni.
Öller gépek gyűjteményekben:
Tekniska Museet Stockholm (digitaltMuseum)
1. TM24202 Fadobozos gép fa fiókos aljjal, felső kézi hajtókerékkel. Öller & Co 1869-1871, gyári szám: 45[2]
2. TM7674 Öntött szögletes aljjal, felső kézi hajtókerékkel. Öller & Co 1870-1874,
gyári száma: 253
3. TM10933 Öntött szögletes aljjal, felső kézi hajtókerékkel. Öller & Co 1870-1874,
gyári száma: 216
Lands Museum Docca (Norvégia)
4. LM.G.001067, gyári szám: 1414
Öller gépek aukciókon:
5. Barnabys SE aukció 2007, Öntött szögletes aljjal, felső kézi hajtókerékkel. Öller & Co 1870-1874, gyári száma: 283, leütési ár: 1268 EUR
6. Ebay aukció, 2017, Fadobozos alj, alsó kézi hajtókerékkel, gyári száma: 407, ctg tulajdonában van (ctg.6201)
Nyilván nem a varrógép volt a cég fő profilja, melyet az is jelez, hogy pl. az üzem fénykorában, 1875-ben, 58 alkalmazottal és 36 munkagéppel dolgozott, és a termelési értéke 97.300 SEK volt.[3] Ebből 4.100 SEK volt a varrógép, mely nem lehetett több 30-50 darabnál.
A gyár fennállása (1857-1886) alatt így talán 1500 varrógép születhetett. Fennáll annak a lehetősége is, hogy a varrógépek nem a saját üzemükben készültek, mert pl. öntödéjük nem volt (gyártmányaik öntvényeit a Faustman & Östberg, Karlsvik vagy W. Wiklund öntödei és mechanikai műhelyből rendelték)[4]. A varrógépgyártás és fejlesztés a távíró témától messze esett. Így a teljes varrógépgyártás történhetett másutt is, pl. az M. A. Rundlöf & Co.-nál.
Ezt támasztják alá az utóbbi cég tulajdonlásának körülményei is.
Martin August Rundlöf 1875-ben bekövetkezett halála után 1880-ban, Fredrik Ferdinand Lundell, átvette az M. A. Rundlöf & Co társaságot (Apelbergsgatan 6o B), ahol már 1868 körül sokféle eszközt, de főleg varrógépeket gyártottak. Lundell a társaságot továbbadta Öller egyik munkatársának, Frans Josef Ferdinand Lemcke-nek, aki az Öller & Co.-nál a varrógépgyártás vezetője volt. Az M. A. Rundlöf & Co társaság közvetlenül Öller műhelyének közelében volt, így az összefonódásnak minden tárgyi és személyi feltétele rendelkezésre állt.
A külső gyártást támasztja alá az a felirat töredék is, mely a 6. számú Öller gépen található és némi beleérzéssel Eduard Nielsen névvel azonosítható, aki varrógépgyártó és kereskedő volt Kopenhagen (Dánia)-ban. Maga a gép is Dániában került elő. De hogyan került rá a név, és mi a háttere a dolognak? A dán múzeumok nem tudnak válaszolni erre a kérdésre.
Nielsen 1880-1901 között működött.[5] Odense. Kongensgade 43 alatt volt varrógépgyártó és műszerész műhelye. A korabeli gyakorlat szerint azonban az a tény, hogy valaki gyártónak hirdeti magát, még nem biztos, hogy tényleges gyártást jelent. A legvalószínűbb, hogy indulásakor, 1880 körül Öllertől rendelt varrógépeket, melyre saját nevét felfestette
A konstrukció Howe rendszer szerinti. Alul, az alsó géplap alatt található két hengeres vezértárcsa a hurokfogót illetve a tűrudat mozgatja. Négyzetes alsó anyagtovábbítás került a gépbe, állítható öltéshosszúsággal. Apró öltéseket készít az egyébként is kisméretű gép (alaplapméret: 182x122 mm), mely játékvarrógép látszatát kelti, de nem az. A tűfonal fékezését nem bonyolították el, egyszerű rugóterhelésú féktárcsák között fut a cérna, de úgy, hogy a fékező csapján körbe kell futtatni, tehát részben súrlódásos fékezésről van szó. Szálrugó nem került a konstrukcióba, anélkül is szép öltésekkel varr a gép. A hurokfogó hajó lyukfékes, mely szintén az egyszerű, olcsó gyárthatóságot jelzi. A hajtókerék elhelyezése kétféle. Az egyik megoldásnál felül helyezkedik el egy nagyobb átmérőjű kézi hajtókerék, mely az alul elhelyezkedő szíjtárcsára kis szíjjal viszi át a gyorsító áttételezésű forgómozgást (1,2,3,5 sz. gép). Egy másik verziónál csak az alsó tárcsa van jelen és erre helyezték a hajtóforgattyút (6 sz. gép). A 4. sz. gépnél csak alul található szíjtárcsa, mely arra utal, hogy ez a gép állványos változatként kerülhetett forgalomba. Állványos komplett gép viszont eddig nem került elő.
A gép funkcióját illetően egyértelmű a háztartási varrógép kategória. A kis méret azonban speciális célra is utal. Öller 1870 körül iskolák részére sokféle demonstrációs szerkezetet gyártott és úgy tűnik, hogy varrógépet is.[6] A gyártott kis kis darabszám is ezt látszik alátámasztani. Egy másik lehetőség a kesztyűvarrás területe, melyet az apró, precíz öltések indokolnának. Kesztyűgyártó szakemberek viszont ezt nem igazolták.[7] Igy az iskolai alkalmazás tűnik életszerűbbnek. Árából nem lehet következtetéseket levonni, mert a Svédországban gyártott korabeli egyéb varrógépek áraival Öller árai is összemérhetőek.
A ctg.6201-es gép esetében a tisztítás közben, az alaplap közepén egy cégjelző felirat nyoma került felszínre. Hosszas kutatás után nagy valószínűséggel állítható, hogy eredetileg „E. Nielsen” felirat lehetett. A dán cég vagy a vásárolt Öller gépre felfestette saját nevét, vagy az is lehet, hogy az Öller gyártást vette át egy idő után. Erre a vonatkozó országok illetékes múzeumai adhatnának hiteles választ, de sajnos használható információkat nem sikerült megtudni.
[1] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller/
[2] https://www.europeana.eu/hu/item/916118/S_TEK_object_TEKS0026126
[3] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller/
[4] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller
[5] Wilhelm, Peter: Alte Nähmaschinen, Meche Verlag, Dudenstadt, 2002: 202. old.
[6] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller/
[7] Gant Pécsi Kesztyű Kft Múzeuma: Marczi Mihály
A konstrukció Howe rendszer szerinti. Alul, az alsó géplap alatt található két hengeres vezértárcsa a hurokfogót illetve a tűrudat mozgatja. Négyzetes alsó anyagtovábbítás került a gépbe, állítható öltéshosszúsággal. Apró öltéseket készít az egyébként is kisméretű gép (alaplapméret: 182x122 mm), mely játékvarrógép látszatát kelti, de nem az. A tűfonal fékezését nem bonyolították el, egyszerű rugóterhelésú féktárcsák között fut a cérna, de úgy, hogy a fékező csapján körbe kell futtatni, tehát részben súrlódásos fékezésről van szó. Szálrugó nem került a konstrukcióba, anélkül is szép öltésekkel varr a gép. A hurokfogó hajó lyukfékes, mely szintén az egyszerű, olcsó gyárthatóságot jelzi. A hajtókerék elhelyezése kétféle. Az egyik megoldásnál felül helyezkedik el egy nagyobb átmérőjű kézi hajtókerék, mely az alul elhelyezkedő szíjtárcsára kis szíjjal viszi át a gyorsító áttételezésű forgómozgást (1,2,3,5 sz. gép). Egy másik verziónál csak az alsó tárcsa van jelen és erre helyezték a hajtóforgattyút (6 sz. gép). A 4. sz. gépnél csak alul található szíjtárcsa, mely arra utal, hogy ez a gép állványos változatként kerülhetett forgalomba. Állványos komplett gép viszont eddig nem került elő.
A gép funkcióját illetően egyértelmű a háztartási varrógép kategória. A kis méret azonban speciális célra is utal. Öller 1870 körül iskolák részére sokféle demonstrációs szerkezetet gyártott és úgy tűnik, hogy varrógépet is.[6] A gyártott kis kis darabszám is ezt látszik alátámasztani. Egy másik lehetőség a kesztyűvarrás területe, melyet az apró, precíz öltések indokolnának. Kesztyűgyártó szakemberek viszont ezt nem igazolták.[7] Igy az iskolai alkalmazás tűnik életszerűbbnek. Árából nem lehet következtetéseket levonni, mert a Svédországban gyártott korabeli egyéb varrógépek áraival Öller árai is összemérhetőek.
A ctg.6201-es gép esetében a tisztítás közben, az alaplap közepén egy cégjelző felirat nyoma került felszínre. Hosszas kutatás után nagy valószínűséggel állítható, hogy eredetileg „E. Nielsen” felirat lehetett. A dán cég vagy a vásárolt Öller gépre felfestette saját nevét, vagy az is lehet, hogy az Öller gyártást vette át egy idő után. Erre a vonatkozó országok illetékes múzeumai adhatnának hiteles választ, de sajnos használható információkat nem sikerült megtudni.
[1] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller/
[2] https://www.europeana.eu/hu/item/916118/S_TEK_object_TEKS0026126
[3] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller/
[4] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller
[5] Wilhelm, Peter: Alte Nähmaschinen, Meche Verlag, Dudenstadt, 2002: 202. old.
[6] Anton Henric Öller, En pionjär inom svensk elektronik, in: https://samlaren.org/oller/
[7] Gant Pécsi Kesztyű Kft Múzeuma: Marczi Mihály
